A férfi, aki túl kedves

Nem minden lágyság vezetés.
Néha csak félelem attól, hogy elveszítesz valakit.

Sok férfi nem azért veszít el egy nőt, mert kemény.
Hanem mert túl puha ott, ahol tartania kellene.

A parketten ez finoman kezdődik.

A férfi nem ad tiszta irányt.
Nem zárja le a keretet.
Nem határozza meg a súlyváltás pillanatát.

Vár.

Figyel.

Alkalmazkodik.

És közben azt hiszi: érzékeny.

Pedig csak fél attól, hogy túl erős lesz.

A túl kedves vezető nem viszi át a súlyát határozottan a talpán.
A mellkasa nem indítja el egyértelműen az irányt.
A karja puhán követ, ahelyett hogy tartana.

A nő ilyenkor dolgozni kezd.

Kitalálja az irányt.
Biztosítja az egyensúlyt.
Túlvezeti a bizonytalan energiát.

És bár kívülről harmonikusnak tűnhet,
belül elveszik a dinamika.

A vezetés nem nyomás.
De nem is lebegés.

Amikor a férfi mindig a nő reakciójához igazítja a saját mozdulatát,
nem vezet.
Reagál.

A túl kedves férfi minden disszonanciát elsimít.
Ha a nő késik, puhít.
Ha előresiet, enged.
Ha elveszíti a tengelyét, kompenzál.

Egy ideig működik.

De nincs benne irány.

A nő teste érzi ezt.

Nem tud teljesen elengedni.
Mert nincs mire rábíznia magát.

A határozottság nem erőszak.

A tiszta vezetés nem dominancia.

A férfi, aki valóban szeret,
átviszi a súlyt.
Tisztán jelzi a forgást.
Megállítja a mozdulatot, ha kell.

Nem azért, hogy uraljon.

Hanem hogy tartson.

A túl kedves férfi békét akar minden áron.
Az érett férfi igaz kapcsolatot.

A békében nincs mindig növekedés.
A tiszta irányban van.

A tangóban, ha nem döntöd el, mikor indul a giro,
nem lesz giro.

Ha nem zárod le a keretet a sacadánál,
szétesik az energia.

Ha nem húzol határt a térben,
valaki más fogja.

A túl kedvesség gyakran nem szeretet.
Hanem félelem attól, hogy ha határozott vagy, elveszítenek.

De a nő nem a puhaságra vágyik.

Hanem arra, hogy érezze:
a férfi tudja, hova lép.

És ha kell,
mer megállítani egy mozdulatot.

Mert a vezetés nem hangerő.

Hanem irány.

És az irány
biztonság.